Mi a helyzet a pályakezdőkkel, kiből lehet projekt menedzser és melyik az a terület, ahova laikus is pályázhat az IT szférában? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is válaszolt Dorogi Péter, az IT szektor HR specialistája.
„A kezdő informatikus, aki épphogy kijött az egyetemről szinte biztos, hogy két évet már dolgozott. Van, aki ennél többet, van, aki kevesebbet. Harmadikos egyetemistaként sokan elkezdenek munkát keresni és ezt már nem is annyira gyakorlatnak fogják fel, hanem ténylegesen munkaként. Amikor tehát kijönnek az egyetemről, gyakorlatilag szinte a junior kategóriába esnek, nagyon ritka, hogy valaki egyetemi végzettséggel ne lenne valamiféle tapasztalata. ” –mondja Dorogi Péter.
A szakember szerint általában a junior szinthez 1-3 év tapasztalat szükséges, de nagyon sokszor előfordul, hogy 3 év tapasztalattal valaki már a senior
szinten dolgozhat. Ehhez egyébként általában 3-5 évnek kell a munkavállaló mögött állnia, míg az 5 év, illetve annál több tapasztalat már fejlesztői szint, az ilyen szakember már nagyon sokféle feladatot el tud látni.
A következő szint az architect, amihez általában 5-6 év fejlesztői gyakorlat szükséges. Ők látják el a tervezői feladatokat, ehhez már erős fejlesztői tudás szükséges. Szemben az építőiparral, ahol a mérnök már a pályája elején tud tervezni az informatikában ez egy tanulási folyamat, először fejleszteni kell és nagyjából öt év elteltével válhat valakiből architect.
„Kivétel ez alól például Brüsszel, ha valaki itt szeretne dolgozni, akkor több tapasztalatot várnak egy architect-től; akár 9 év fejlesztői múlt is szükséges lehet. Ennek az is az oka, hogy ezekben a projektekben jellemzően nem csupán a tervezés, hanem a feladatok szétosztása, számonkérése is a feladatok közé tartozhat, ami pedig már olyan vezetői tudást igényel, amivel nem sokan rendelkeznek. Az igazán jó architect vezetői vénával is rendelkezik és főleg a kisebb projektekben fontos ez, mert minél nagyobb egy projekt annál jobban megoszlanak a feladatok.” – sorolja Dorogi Péter, mi szükséges a pozícióhoz.
A következő szint a projekt menedzser, aki kézben tartja az egész projektet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb ilyen pozíciót betöltő szakember az architectekből lesz. A projekt menedzser számára nem elég a technológiai tudás, ott már a személyiség is kiemelten fontos, közgazdasági és egyéb ismeretek is szükségesek, elengedhetetlen a külön képzés, az hogy folyamatosan tanuljon a felette állóktól. Dorogi Péter ugyanakkor látott már példát arra is, hogy valaki viszonylag hamar lett projekt menedzser, főleg a nagyobb projektekben, ahol a projekt menedzsernek külön architect is rendelkezésére áll. A jó projekt menedzsernek van rendszerszemlélete, vezetői tudása, tud számon kérni, nagyon jól dokumentálni, tudja, mikor hova kell nyúlnia, elfogadja a szakemberek véleményét.
Az IT ranglétra fontos lépcsőfokán áll az üzleti elemző és a rendszertervező. Előbbi az üzlet oldalán megnézi a folyamatokat, ehhez szükséges egyfajta üzleti véna és nagyon jó kommunikációs készség kell, hiszen meg kell érteni, mit akar az ügyfél, le kell tudni írni üzleti folyamatokként. Ehhez a pozícióhoz szükséges ugyan az informatikai tudás, de annak nem kell nagyon speciálisnak lennie. Ahol véget ért az elemző munkája, ott kezdődik a rendszertervezőé, aki már a szakmai informatikai részért felel, rendszertervet készít, aminek alapján a fejlesztők elkezdenek dolgozni.
„A folyamat legvégén állnak a tesztelők, egyfelől a manuális tesztelő, aki kattintgat, saját maga keresgéli a hibákat és leírja, ha valahol problémát észlel. A másik csoport az automata tesztelőké, akik különböző programokat írnak a rendszerre és automatikusan tesztelik azt. Manuális tesztelő pályakezdőként lehet bárki, akár közgazdász vagy tanár végzettséggel is el lehet menni tesztelőnek. A tesztelés nagyon jó arra, hogy valaki pályát váltson és az informatika felé forduljon, nagyon gyakran innen indulnak el az IT karrierben, akár projektvezető is lehet innen valaki.” – mutat rá egy érdekes jelenségre a szakember.
