Ha az informatika területén dolgozol, akár saját vállalkozásod van, akár alkalmazottként dolgozol, biztos, hogy a munkahelyeden felmerülő egyik legnagyobb probléma, hogy hiányzik minimum néhány vagy akár számos hozzáértő kolléga. Olyan emberek, akiknek a szaktudása korszerű, akikre rá lehet bízni akár egy nemzetközi projektet is, aki képben van minden tekintetben. Az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített, melyet már a hatóságok elé terjesztettek. Hogy miben áll ez a stratégia és miért lenne olyan fontos a megvalósítása? Erről Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója beszélt.
A kezdésre még várni kell
A szakember szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával. A szűk keresztmetszetet egyébként nem a költségek jelenthetik; elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe is. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi tantárgyba is beágyazódni.
Megoldási javaslatok
Horváth Ádám a kerettanterv bevezetésének szűk keresztmetszetét abban látja, hogy az informatika órák száma a mostani 180-ról több mint háromszorosára, 555-re emelkedjen, de van itt még valami, ami az óraszámon is túlmutat! Az informatikaoktatást Horváthéék sokkal szórakoztatóbb, gyakorlatiasabb és élményeken alapuló tárgynak képzelik el a jelenleginél. Hogy mire kell gondolni? Például arra, hogy a gyerekek algoritmizálni akár az udvaron is tanulhatnak mindenféle kapcsolódó sorjátékkal, hogy a gondolkozásukat alakítják és nem biflázniuk kell, hogy felhasználják a legmenőbb játékokat is a tanuláshoz, amilyen például a Minecraft vagy a Light Bot. Ami szintén roppant gyakorlatias, hogy mindemellett már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a gépírásoktatást, amely Horváth Ádám szerint keresztkompetenciák fejlesztésére is alkalmas és csupán fél év alatt elsajátítható.
Mi a helyzet az idősebb diákokkal?
Ugyanakkor az egyelőre nem eldöntött, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány átmeneti pont lesz, ahol a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni. Amennyiben például a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy a belépés lehetséges ötödik és kilencedik osztályosok számára is, akkor négy éven belül már minden diák az új rendszer szerint tanulhat.
Horváth Ádám kiemelte, hogy új kerettanterv kidolgozására már csak azért is szükség volt, mert a legutolsó 1999-ben készült és rendkívül elavult. A most kidolgozott javaslat azonban nem újabb 17 évre szól, hanem 3-4 évente frissíteni kell.
Végzős követelmény: app fejlesztés
Az egyik legfontosabb tétel, ami a szakember szájából elhangzott nem is maga a változtatások mibenléte és mikéntje, sokkal inkább az a gondolat, hogy az informatika nemcsak a szakmai képzés megalapozásához szükséges, hanem ahhoz, hogy a diákok a jövőben hatékony tagjai legyenek a társadalomnak. Mi sem jobb példa erre, mint az, hogy az Egyesült Királyságban a középiskola sikeres elvégzéséhez 2014-től követelmény, hogy a végzős diák mobilalkalmazást tudjon fejleszteni…
Az oktatás, számunkra is kiemelt fontossággal bír, a jövőben olyan programokkal és lehetőségekkel jelentkezünk majd, amelyek a felnőtt szakemberek számára is ugródeszkát jelenthetnek.
Addig is, míg kiderül, mire készülünk, gyere el a rendezvényeinkre és beszélgessünk a jövődről!
