Mégis mitől lesz környezetbarát egy informatikusokat közvetítő fejvadász cég? Mit profitál belőle a munkavállaló és mit a munkahely? A Petend Kft. a hagyományostól eltérő módon gondolkodik, ám már nemcsak a jövő, a jelen is azoknak gyümölcsöző, akik ezt a szemléletet követik.

Csehi Attila értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk.

A környezetbarát szóról elsőként nekem a szelektív hulladékgyűjtés jut eszembe, meg az újrahasznosított papír. Ezek a tényezők viszont legfeljebb közvetve jelenthetnek előnyt, mondjuk egy munkavállalónak.

„A Petend a hagyományos módon is környezetbarát, abban az értelemben, amire a legtöbben elsőre gondolnak. De van egy másik értelmezése is, ami azt jelenti, hogy mi minden vetületében környezettudatosan, a fenntarthatóság jegyében állunk a dolgokhoz és olyan szolgáltatást nyújtunk, ami mindenki számára hosszútávon elfogadható, „emészthető”. Fontos, hogy kinek milyen igényei  vannak, célunk az, hogy a megbízó és a munkavállaló is azt kapja, amire vágyik. Közben zöld módon is fontos a környezetünk, ezt bizonyítja az is, hogy az autóflottánkat nemrégiben zöld autókkal szereltük fel, az irodában újrahasznosított papírt használunk és minimálisra csökkentettük a környezetterhelésünket. Ez a viselkedés lehet, hogy az elején kicsit nagyobb beruházást igényel, de hosszú távon már nagyon is kifizetődő. A hosszú távú gondolkodás pedig minden szinten is nagyon fontos eleme a működésünknek.”

Mégis hogyan oldjátok meg, hogy „mindenki jól érezze magát”?

„Azt fontos tudni, hogy igyekszünk a legnagyobb merítést alkalmazni, amibe minden olyan informatikus beletartozik, aki jelenleg Magyarországon dolgozik, de külföldön szeretné kipróbálni magát és az is, aki külföldi vagy külföldön élő magyar és Magyarországon szeretne dolgozni. Célunk, hogy megtudjuk, hogy az emberek hol szeretnének elhelyezkedni, mi az elképzelésük a jövőbeni munkahelyről és mi megkeressük a számára a legmegfelelőbb munkahelyet. A minimálisra szeretnénk csökkenteni azt, amikor a próbaidő alatt derül ki, hogy „én nem erre gondoltam” vagy „én nem ezt az embert kerestem”.

Min múlik a pontos célzás?

„Kiemelten fontos a kiválasztási folyamat minősége, a megfelelő kérdezéstechnika, miközben az is igaz, hogy sok minden csak akkor derül ki, amikor elkezdődik a közös munka. Kiemelten fontos, hogy alaposan megismerjük a megbízóinkat, pl. hogy milyen technológiával dolgoznak, milyen az „érettsége” a szervezetnek, milyen korú emberek dolgoznak ott, hova, milyen irányba tart, kik a fő megrendelőik, belföldre vagy külföldre dolgoznak és persze, hogy milyen személyiségű munkatárs tudna a legjobban beilleszkedni hozzájuk. Így nem árulunk zsákbamacskát, mindezt elmondjuk az álláskeresőknek, hogy el tudja dönteni, az adott cég adott környezetre neki szimpatikus-e. Emellett persze a munkáltatót is tájékoztatjuk a munkavállaló igényeiről. Elmúltak már azok az idők, amikor csak a megbízók diktáltak.”

Tudtok segíteni, ha én mondjuk, egy kis KKV-nak szeretnék dolgozni, nem beszélek angolul és nem szeretem, ha nyüzsögnek körülöttem, de nagyon jó szakember vagyok?

 „Köszönöm, hogy elmondtad ezeket a preferenciákat. Annak ellenére, hogy szakmailag a legjobban illeszkedsz a pozícióra, nem javaslom, hogy egy nemzetközi környezetben tevékenykedő, scrum csapatban fejlesztő, napi szintű hatékony kommunikációt igénylő, dinamikus multik által kínált pozíciót célozzunk meg. Mivel a tudásod piacképes, engedd meg, hogy körbenézzünk a KKV piacon, konzultáljunk olyan feltörekvő cégekkel, amelyeknek saját fejlesztéseik is vannak és pont ilyen szakemberre vágynak, mint amilyen Te vagy, majd testreszabás után nekik küldjük el a CV-det. - Minden esetben körbejárjuk ezeket az aspektusokat és összehozzuk az egyezőséget, ez a feladatunk, ebben vagyunk mi igazán jók.”