„Jolly joker a munkaerőpiacon? Informatikai oktatás pro és kontra” volt a címe a harmadik IT Kocsma rendezvénynek, amit most a Future Work Festival részeként szervezett meg a Petend Kft. A kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei között az oktatás és a piac szereplői egyaránt helyet kaptak; Boda József, a Codecool, Fazekas Barbara, a Green Fox, Tarcsi Ádám, az ELTE, Gönye Zoltán az evosoft Hungary Kft., és Palatinszky Gergő, az EPAM Hungary képviseletében vitatkozott közel két órán keresztül az IT oktatás forró kérdéseiről.

 Ha valaki tudja, ki és mi a jolly joker a munkaerőpiacon, akkor a fent sorolt vendégek mindegyike „szuperkompetens” a témában, így együtt azonban borítékolva volt, hogy izgalmas estének nézünk elébe. Hogy azok is kapjanak néhányat a legfontosabb gondolatokból, akik – őszintén bánhatják – valamiért nem tudtak eljönni, készítettünk egy összefoglalót a legjobb kérdésekkel és válaszokkal.

 „Valójában évente hány ember hiányzik a piacról és milyen pozíciókban?”

A moderátor Dorogi Péter kezdő kérdésére a cégektől várta első körben a választ. Kiderült, hogy mind az Evosoft-nál, mind az Epam-nál a piactól függ ez a szám és általában évente valahol 200 és 500 között mozog mindkét cégnél. Az azonban Gönye Zoltán szerint leszögezhető, hogy az oktatás semmilyen szinten nem tudja kielégíteni ezt az igényt, legyen szó magánintézményről vagy államiról. „Koncentráltan nincs meg egy intézményben sem az, amit keresünk és ez a tényező az, ami nagymértékben fejleszti a kreativitásunkat.”- fogja fel meglehetős humorral a helyzetet Palatinszky Gergő. A beszélgetés ezen részében kibontakozik a munkaerőhiány problémájának egyik olyan sarkalatos pontja, melyről egyébként kevés szó esik.„ Fontos látni az informatikus hiány kapcsán, hogy a teljes szám kb. 10-15 százaléka junior fejlesztő. Egy átlagos csapat csak 10-15 százalék juniort tud elhordozni. Azaz sok informatikus hiányzik, de nem végtelen számú junior.” – világít rá Fazekas Barbara egy jelentős részletre.

Boda József pedig ennek a kapcsán elmondja, hogy alapvetően minden cég 3-4 éves tapasztalattal rendelkező szoftverfejlesztőt szeretne felvenni azért, mert már elég tapasztalt, de még elég olcsó is egyúttal. „Ez a réteg hiányzik a legjobban. Nagyon sok cégnél tapasztaljuk, hogy még nem értették meg, hogy kénytelenek lesznek alulról építkezni. Azaz a cégeknek a saját folyamataikat is át kell alakítani, hogy több juniort tudjanak integrálni. „ – mondja a szakember.A jelen lévő cégek ebben kivételt képeznek és nem az átlagot reprezentálják; jelen vannak az egyetemeken, belső képzésekkel, átképzésekkel és változatos módszerekkel igyekeznek áthidalni a problémát és a magyar oktatási rendszer alkalmazkodásában látják a hosszú távú megoldást. Tarcsi Ádám úgy látja  ugyanakkor, hogy a cégek és az egyetemek között kölcsönös közeledés látszik.

 „Mégis hogyan működik az oktatási modell egy olyan képzésben, mint amilyen a Green Fox vagy a Codecool?”

Mind a képzések iránt érdeklődők, mind a cégek számára érdekes kérdés, miben, mitől mások ezek a képzőhelyek, mint a hagyományos keretek közötti képzések.„Amiben alapvetően nagyon különbözik, hogy ez nem oktatás, hanem mentorálás. Olyan nálunk soha nincs, hogy valaki kint áll egy dia előtt és magyaráz. Projektek vannak, minden feladat valami nagyobb egésznek a része, folyamatosan be kell mutatni, hogy ki mit csinál.Minden napnak van egy tananyaga,, amit este önállóan kell feldolgozni, este hat és a másnapi találkozás előtt,  ez általában 3-4 órányi tananyag. A tanulás itt úgy néz ki, mintha egy munkahelyen lennénk, emberek ülnek az asztaloknál és dolgoznak. A mentorok jelen vannak és lehet tőlük kérdezni, de van egy olyan szabály, hogy csak akkor, ha már egy órát önállóan eltöltött valaki a megoldás keresésével. Hetente bemutatja mindenki a projektjét és kéthetente a partnercégek is jelen vannak ezen. Sosincs egyetlenegy jó út, sokféle megoldás lehet. Ez egy ember-ember közti interakció.” –foglalja össze néhány szóban Fazekas Barbara.Boda József szerint az a különbség az évekkel ezelőtti szemlélethez képest, hogy az informatikát ők nem egy tudományként, hanem szakmaként közelítik meg. Náluk a belépési küszöb alacsonyabban van, mint a felsőoktatásban.  „Amit mi csinálunk, arra nem lenne szükség, ha a szakoktatás jól működne Magyarországon.” – mondja a Codecool ügyvezetője.

 „Hogyan tudják azokat az embereket használni a cégek, akik itt tanultak?”

Az Epam szakembere úgy látja, hogy azok, akik pályaváltásként lettek fejlesztők nagyon jól, simán be tudnak illeszkedni, ám azokkal, akik még pályát keresnek, van még utómunka. Az arány pedig kétharmad, egyharmad az utóbbiak javára.Az Evosoftnál kicsit több már és alapvetően inkább jó az ez irányú tapasztalat, ezekről számol be Gönye Zoltán.„Nagyon könnyen tudjuk használni azokat az embereket, akik ebből a két iskolából kerülnek ki. Nem voltunk egyszerű eset vevőként, mert nagyon alaposan jártuk körül a témát, de a jelen lévő két cég egyértelműen meg tudta lépni ezt a szintet. Olyan emberek jönnek tőlük, akiket be tudunk illeszteni a működésünkbe, a cégkultúrába. A motivációval nincsen gond, ami nagyon fontos tényező. Azonban fontos megjegyezni, hozzánk bárhonnan jön valaki, tanulással fogja kezdeni, mert egy olyan piacon dolgozunk, ami naponta változik és fejlődik.”

 „Kik azok, akik ezekre a képzésekre jelentkeznek és kiknek ajánlható?”

Vajon milyen korosztály jelentkezik jellemzően egy ilyen képzésre, milyen háttérrel, végzettséggel, tapasztalatokkal?  Fontos kérdés, hiszen sokat elárul, hogy kik azok, akik belevágnak egy intenzív tanulásba és valóban tenni akarnak azért, hogy változtassanak az életükön.„Erre a képzésre azok jelentkeznek, akikben megvan az a vonás, hogy felelősek a saját sorsuk alakulásáért. 95 százalékban valamilyen munkában mondanak fel, azért, hogy karriert váltsanak. Végzettség tekintetében 50 százalékban reál területről érkeznek, 50 százalékban vegyesen jogászok, közgazdászok, bölcsészek, kajakozók, zongoraművészek, mentőtisztek, minden, amit el tudtok képzelni. Korban a fiatal felnőttek érkeznek, az átlag 27 év, az viszont mindenkire igaz, hogy volt már valamilyen munkatapasztalata.” – mondja Barbara és Boda József is hasonló tapasztalatokról számol be, annyi különbséggel, hogy náluk hosszabb egy kicsit a képzés, ezért általában munka mellett is végezhető. Mindketten örülnének, ha szélesebb rétegből meríthetnének és más korosztályokból, területekről is jelentkeznének. Már csak azért is, mert a diverz csapatok mindig jobban működnek, mint a homogén csapatok és ez a munkahelyeken hatványozottan igaz.

 „Mi a helyzet a 30 és 50 feletti korosztályokkal és a nőkkel?”

Vajon ezek az iskolák a jellemzően harmincon túli kismamáknak is tudnak perspektívát nyújtani? Vagy akár az ötven pluszos korosztálynak? Ami a kismamákat illeti, Fazeka Barbara válasza tükrözi, hogy felkészültek.„Nagyon fontos vágyunk a Green Fox-al, hogy legyen egy olyan osztályunk, amihez van bölcsőde. Azt gondoljuk, hogy az, amit csinálunk, tökéletes a kismamáknak. Ha vissza akarnak térni a munkaerőpiacra, akarnak egy a gyerekvállalással összeegyeztethető munkát, ahol nagy a rugalmasság a piac éhsége miatt, akkor ezt nekik találták ki. Már komolyan gondolkozunk ezen, másfél, két éve múlva valószínűleg valóság lesz. Egyébként nagyon sok kisgyerekes anyuka elvégezte már a képzést és az anyukák a legjobb hallgatóink.”A jelenlévők közül mind egyetértenek abban, hogy az ötvenesek problémája már sokkal nehezebb kérdés. Habár Tarcsi Ádám elmeséli, hogy volt már nyolcvan éves hallgatójuk is, - aki azért jelentkezett, mert mint mondta „az informatikáé a jövő” – azért jellemzően ez a korosztály már nem ül az iskolapadba.

Ők azok, akik nem bírnak biztos nyelvtudással és a Codecool-nál már ezen a ponton kiesnek a jelentkezők közül. Másik jellemző vonás, hogy nehezen küzdenek meg azzal, hogy senior pozíció helyett, esetleg huszonévesek kezdő beosztottjaiként kell megállniuk a helyüket. Ezen a téren még nincsenek tehát igazán pozitív tapasztalatok.

 „Mi az oktatás iránya a következő években?”

Naponta jelennek meg újabb és újabb technológiák, ezért igen adekvát a kérdés, hogyan néznek szembe az oktatásban ezzel. Hogyan tud erre reagálni egy informatikai képzés? A cégek úgy látják, hogy miközben valóban nagyon gyors a változás, de azért nem dobnak ki egyből korábbi technológiákat, jellemzően kicsit mindig kivárnak, mire valami új helyet kap.Fazekas Barbara nem ért egyet ezzel, szerinte igenis villámgyorsan kell reagálni és velük egyre többször fordul elő, hogy akár egy-egy képzés közben kell irányt váltani. Amikor egy cég központjából hirtelen érkezik egy hívás, hogy mégis másra kiképzett csapatra, emberekre lesz szükség, akkor szerdától hétfőig kríziskommunikációval és képzés tervek változtatásával át is állnak.„Kezdetben azt hittük, hogy a nagy cégek majd 5-6 hónapra tudnak előrejelzéseket adni, de ez nem így történt végül.” – mondja a szakember.

A májusi, rendhagyó Future Work Festival keretezte IT Kocsma egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az IT oktatás különböző alternatívái a következő években egyre szaporodni fognak addig is, míg az állami oktatás esetlegesen elindul felmenő rendszerben az általános iskoláktól egy olyan úton, ami megoldást jelen a piac éhségére. Mindaddig azonban jellemzően a magániskolák feladat lesz megoldásokat nyújtani. Hogy mely oktatási intézmények lesznek aztán igazán jók, azt a verseny és a cégek tapasztalatai el fogják dönteni.

 Ha érdekel az IT oktatás, olvasd el korábbi témába vágó anyagainkat is a blogon és gyere el a rendezvényeinkre, melyeken csupa aktuális témáról beszélgetünk a legjobb szakértőkkel!