Beszéljük meg egy sör mellett!

IT Kocsma

PROGRAMOZOTT ELME

2018. április 26. - IT Kocsma Admin

Habár mesterséges intelligenciáról az ötvenes évek óta beszélünk és az egyik legújabb tudományos területnek számít, mégis kutatásának gyökerei kétezer évre nyúlnak vissza. Történetét átszövik a filozófia, az írói képzelet és a feltalálók fantáziájának szüleményei, s szinte minden tudományág befolyásolta azt, amit ma MI-nek nevezünk.

Kutatása során az egyik fő elméleti kérdés a mai napig, hogy az általunk programozott számítógép valóban megért-e dolgokat, azaz elmének tekinthető-e. Idáig azonban a korai gondolkodókon keresztül vezetett az út, akik a nyelv, a szavak, a gondolatok összefüggéseit keresték.

Korai elméletek, gyakorlati kísérletek

„..a gondolat és a beszéd azonos, csakhogy az egyik a léleknek bent, önmagával folytatott hangtalan beszélgetése: s ez az amit gondolkodásnak nevezünk.” – jelenik meg Platón Szofistájában, ami szerint a nyelv és a gondolkodás egymással megegyező fogalmak, előbbi a belső, utóbbi a külső megnyilvánulása ugyanannak.

Arisztotelész szerint, aki elsőként kezdte kutatni a következtetés mibenlétét a logika – ő analitikának nevezte - tanulmányozása a gondolkozás tanulmányozását jelenti, ennek a jelei pedig a szavak.

Az 1600-as években már megjelenik egy, a mesterséges intelligencia   kérdésköréhez direktebben kapcsolódó felvetés, mely szintén a nyelv használatát és a gondolkodást vizsgálja. Descartes úgy gondolta, a gépek soha nem lesznek képesek a nyelvet gondolatok kifejezésére használni, úgy, ahogyan az ember. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a gépek bizonyos dolgokat még az embernél is jobban csináljanak, de meggyőződése volt, hogy más dolgokra viszont egyáltalán nem lennének képesek, mivel a szerkezetük által cselekszenek és nem tudatosan.

Az idők folyamán az elméleti sík mellett voltak, akik a gyakorlatban is igyekeztek tolni a fejlődés szekerét; 1500 körül Leonardo da Vinci tervezett, ma már bizonyíthatóan működőképes mechanikus kalkulátort, az 1600-as években pedig Wilhelm Schickard német tudós konstruálta az első ismert számítógépet.

Tudományág születik

A gondolkodás és a nyelv használatának fenti kérdései a számítógépek megjelenésével az 1950-es években újult erővel, még inkább a fókuszba kerültek. A cambridgei matematikus Turing híres újságcikke pedig mintha Descartes gondolatmenetét folytatná; ha a gépek a nyelvet valóban használni tudnák, azt feltételezhetnénk, hogy gondolkodni is tudnak.

Ezekben az években a kutatók nagy erőkkel vetették bele magukat az olyan problémamegoldó módszerek kidolgozásába, melyek általános célokat szolgáltak- General Problem Solver - és sorra jelentek meg a sakk, dáma, fordító és egyéb programok is.

A játékok pedig nagyon is fontos állomást jelentettek, hiszen épp egy dámaprogram kapcsán sikerült a fejlesztő Arthur Samuelnek bizonyítania, hogy a számítógép többet tud annál, mint amire konkrétan utasítják. Az általa írt program, mely eleinte egy ideig csak kezdő szinten játszott, jó néhány saját magával lejátszott menet után ugyanis erős ellenféllé vált.

A kezdeti lelkesedést követően a kísérletezés időszaka következett, melyben bőven akadtak zsákutcák. A következő évtizedek próbálkozásai megmutatták, hogy a kezdetben fejlesztett programok csak szerény tudással bírnak az általuk kezelt problémáról, illetve a kezdetinél jóval bonyolultabb problémákkal nem tudtak megbirkózni, mivel úgy gondolták, elég, ha nagyobb hardvert és memóriát fejlesztenek.

Új generációs sikerek

Az 1970-es években ismét magasabb fokozatba kapcsolva létrejöttek a szakértői rendszerek, melyek egy-egy területről tudásbázissal rendelkeznek, melyen egy következtető komponens végez következtető lépéseket. Az egyik első ezek közül az orvosi diagnosztika területén született és már valóban nagyon jó teljesítményt nyújtott, lepipálva akár egy kezdő orvost is.

Mérföldkövet jelentett az MI kutatásban az 1981-ben, a japánok által elindított projekt, mely az 5. generációs számítógép fejlesztését célozta meg és nem a korszak titkos katonai fejlesztései mentén, hanem már polgári vonalon folyt és tudományos, fejlesztési célt tűzött ki maga elé. Európa és az Egyesült Államok sem maradhattak le, kutatásokba kezdtek, s mindez jelentős fejlődést eredményezett; a mesterséges intelligencia kutatása után a mai napig egyre bővülő körű gyakorlati felhasználás is megkezdődhetett.

MI már velünk él

A mesterséges intelligencia kutatásának legegyszerűbb megközelítése, hogy a számítógépet képessé tesszük arra, amit eddig csak mi, emberek tudtunk. Mivel ezen tevékenységek köre szinte megszámlálhatatlan, így a kutatási terület is rendkívül szerteágazó, univerzális tudományterületnek mondható.A szerteágazó szakterületek fúziójának eredményeként ma már folyamatosan ismerkedünk és építjük be a különböző praktikus, széles körben használt alkalmazásokat az életünkbe. A mesterséges intelligencia kutatás a következő évtizedek legkiemelkedőbb kutatási területei között szerepel, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a Szilícium-völgy nagyágyúi is minden eddiginél nagyobb összegeket fordítanak a területre. A Google 2012-ben teljes állásban szerződtette Raymond Kurzweil amerikai író-feltalálót, s szerződésében egyetlen mondat állt; tegye lehetővé a Google számára a természetes nyelv megértését. Kurzweil törvénye pedig, melyet „A gyorsuló eredmények törvénye” című esszéjében ír le akár előrevetíthetik nemcsak a mesterséges intelligencia, de a mi jövőnk képét is:

„A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.”

Az irodalmi alkotások és a 19. század óta a filmek alkotóinak fantáziája szinte minden esetben megelőzik a tudományt és előrevetítik a jövőt.

Könyvek:

  • Mary Shelley, Frankenstein, avagy a modern Prométheusz, 1818
  • Jules Verne, Utazás a Holdba, 1865
  • Aldous Huxley, Szép új világ, 1932
  • Isaac Asimov, Én, a robot, 1950
  • Arthur C. Clarke, 2001 Űrodisszeia, 1968
  • Alastair Reynolds:Napok Háza, 2008

Filmek:

  • Fritz Lang, Metropolisz, 1927
  • Ridley Scott, Szárnyas fejvadász, 1982
  • James Cameron, Terminátor, a halálosztó, 1984
  • Andy Wachowski,Larry Wachowski,Mátrix, 1999
  • Steven Spielberg, A.I.- Mesterséges értelem, 2001
  • James Cameron, Avatar, 2009

Olvass többet azokról az innovációkról, melyek megváltoztatják a világot!

robot-3010309_1920.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://itkocsma.blog.hu/api/trackback/id/tr2713871674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása