Azt hiszed, messze még a karácsony? Kérdezd csak meg kolléganődet a beszerzésen, ő már minden bizonnyal augusztus óta ezen pörög! Ha nem akarod, hogy a te partnereid legyenek azok, akik valami tavalyról megmaradt logózott mackó felsőt kapjanak, ráadásul a kiábrándító újévi kezdéskor heverjen az asztalukon, tanulj mások hibáiból!

 Húsvéti meglepetés

„Két éve, egy új termék bevezetése zajlott, így nemhogy nyaralni nem jutottunk el, de még az ősz is ráment a munkára, szabadság stop, éjszakázások és minden, amit el lehet képzelni. Novemberben végre mindenki fellélegezhetett, sorban ment mindenki szabira, mire mindenki újra dolgozni kezdett jöttek az ünnepek. Az utolsó pillanatban sikerült kitalálni valami használható ajándékot a partnereinknek, meg is rendeltük és akkor szembesültünk vele – 3 hetes átfutás, plusz a postai kiszállítás -, hogy az idei karácsonyi céges ajándékból valószínűleg húsvéti meglepetés lesz.”

 Melltartó a férfinak

„Az egyik évben szerettünk volna olyan személyes, valóban hasznos ajándékokat küldeni a legkedvesebb üzletfeleinknek, amit valóban használnak, és aminek tényleg örülnek. Azt találtuk ki, hogy azoknak, akikről tudjuk a személyes viszonyból adódóan, hogy rendszeresen sportolnak valamit, sportfelszerelést küldünk.  Nem kis munkába került, kideríteni kinek, hányas mérete van és nagyon vártuk, mit szólnak majd az ajándékozottak. Már eltelt a karácsony, amikor egy nap az egyik kedves ügyfél, egy férfi a megbeszélés végén kihúzott a táskájából egy sportmelltartót. A futár összecserélte a címeket, így a férfi, ajándékát - aki nem mellesleg kerékpározott – egy szuszpenzoros biciklis nadrágot valamelyik nő ügyfelünk kaphatta meg…”

 Amit senki nem hord soha

„A cég, ahol korábban dolgoztam szépen prosperált és nem is volt rest a tulaj értékesebb, tényleg szuper ajándékokat vételezni azoknak, akikkel jó viszonyt ápoltunk. Drága bőr aktatáskák, iparművész vázák, márkás tollak, sálak, nyakkendők, csupa olyan dolog, ami tényleg kifejezi a köszönetet év végén. Mégsem örülhetett végül senki. Mert a főnök mániája volt, hogy minden ajándékra rányomatta a cég logóját és ugye ki szeretne egy másik cég reklámhordozója lenni...?”

 A gyanú árnyéka

„Értékesítőként rengeteg ügyféllel voltam kapcsolatban, férfiakkal, nőkkel vegyesen. Az évek alatt megtanultam, kivel, hogyan kell bánni, viselkedni, egyből tudtam már, melyik férfi lesz az, akivel az első perctől vigyázni kell, mert bármit utalásnak vagy flörtnek vesz. Ennek dacára egy alkalommal valahogy mégis rés lehetett a pajzson vagy jó kedvemben egy mosollyal többet engedtem meg. Pár hét telt csak el a legutóbbi találkozásunk óta, amikor jött a karácsony és nekem az otthoni címemre egy parfüm és egy méregdrága sál érkezett, karácsonyi üdvözlőlappal. A férjem csodálkozott, én pedig azóta még a korábbinál is szigorúbban jelölöm ki a határokat.”

 Vissza a feladónak

„A korrupció, nem kell mondanom, ezeknél az ajándékozásoknál is felmerülő téma. Mert, mikor lehet a legkevésbé feltűnő módon ajándékokkal lekötelezni egy partnert, ha nem karácsonykor? Nálunk szigorúan megszabják, hogy nem fogadhatunk el semmit, ezért minden évben vissza kell küldenünk, ha mégis kaptunk valamit. Ami szintén nem túl szerencsés, mert ha valaki mégis figyelmességből akart küldeni valamit, akkor mekkora udvariatlanság visszaküldeni a feladónak…?”

 Nektek is van hasonló ajándékos sztoritok! Írjátok meg kommentben!