Legutóbb arról írtunk, hogy miért jelent hatalmas előnyt a külföldi tapasztalatszerzés, azoknak, akik után itthon keresik a boldogulást és akár egy vállalkozásba is belevágnának. Folytatásként, ezúttal egy tapasztalt startup szakértőt és egy startuppert kérdeztünk arról, hogy konkrétan melyek azok a tényezők, amelyek nélkül inkább bele se kezdj.

Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője. :

„Csapat, piac- és önismeret. Ezek szerintem a legfontosabbak. Együttműködés és társak nélkül nem könnyű vállalkozni és sikert elérni a globális piacon. Sokszor tapasztalom csapatoknál viszont, hogy nem néznek körül a piacon alaposan, nem ismerik vagy lebecsülik a konkurenciát, nem inspirációnak, katalizátornak, tanulási lehetőségnek tekintik, nem kíváncsiak a piac visszajelzéseire eléggé, és túlzottan ragaszkodnak az ötleteikhez. Pedig meg kell tanulni akár elengedni is őket vagy legalábbis rugalmasan módosítani. Ehhez komoly önismeret, türelem, kitartás, kudarctűrés, visszajelzési képesség és a kritika elviselése, beépítése is szükséges.”

Szálka Tamás, a Talk-A-Bot egyik alapítója:

„Tűzz ki egy célt, hogy kiknek és hogyan akarod eladni a jövőbeli termékedet! Nem baj, ha ez nem jön be - a startupok túlnyomó többsége nem lesz sikeres -, de legyen valamihez képest mérni a sikertelenséget is.
Előny, ha van első kézből vagy közeli tapasztalatod egy nem startup jellegű vállalkozás működéséről. Ha már kerültél olyan helyzetbe, hogy sakkoznod kellett a pénzzel hó végén, amikor a munkatársakat kifizeted, akkor jobban fogod értékelni, hogy pénzügyileg egyensúlyban van a startup vállalkozásod is!
Becsüld meg előre, hogy az első 1-2 évben mit akarsz elérni, ezzel mennyi költséged lesz és jó esetben mennyi bevételed. Ha ezt nem teszed meg, akkor bármilyen termék fejlesztésbe vágsz bele, valójában csak egy "proof-of-concept"-et csinálsz és a "majd csak lesz valahogy ebből pénz" elv mentén mész előre. Nincs kizárva a siker így se, de kisebb rá az esély.

Ahonnan további ötleteket és inspirációt meríthetsz:

• A Bridge Budapest 67 videóban gyűjtött össze izgalmas kérdéseket és válaszokat  a vállalkozások dilemmáival kapcsolatban a LogMeIn, az NNG, a Prezi és a Ustream szakembereitől. A Bridge Basics oldalon (org) videók formájában lehet megnézni őket, mindegyik végén plusz könyv- vagy link ajánló.

        https://www.youtube.com/watch?v=ydJ1GGpSZXQ

• http://www.telegraph.co.uk/technology/11765609/Start-up-culture-is-corrupting-our-youth-and-killing-real-entrepreneurship.html?utm_content=bufferf0f7f&utm_medium=social&utm_source=linkedin.com&utm_campaign=buffer

Miért mennek ki, miért maradnak kint és miért jönnek haza a külföldön szerencsét próbáló magyarok? Az IT Kocsma blog szakértője, Dorogi Péter megmondja és tanácsot is ad azoknak, akik fontolgatják a külföldi tapasztalatszerzést!

Miért mennek ki?

„Jellemzően három oka van, hogy az emberek miért mennek külföldre. Egyrészt pénzt keresni, hogy egy olyan tőkét halmozzanak fel, amellyel, ha hazajönnek, akkor el tudnak indítani egy vállalkozást. Nyilván az is egy tényező, hogy egzisztenciát tudnak teremteni a maguk vagy családjuk számára.

A másik, ami miatt szeretnek külföldre menni az emberek, az a nyelvtanulás. Sokakat motivál, hogy elsősorban az angolt és a németet minél magasabb szinten meg tanulják, hiszen ez ma már elengedhetetlen és az hazai nyelvoktatás nem egyenlő azzal, ha anyanyelvi környezetben tudsz kommunikálni.

A harmadik népszerű cél a szakmai tapasztalatszerzés, ami azért érdekes, mert ezekben az országokban, ezeknél a cégeknél olyan tudást tud megszerezni, amit Magyarországon nem. Teljesen mások ott a versenypiaci helyzetek és nagyon sok olyan projektben vehet részt az illető, amiben Magyarországon nem tud, nagyon sok olyan emberrel dolgozhat együtt, olyan csapatban szerezhet tapasztalatot, amire itthon nem lenne lehetősége.” – mondja Dorogi.

Miért jönnek vissza?

A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sokan azok közül, akik kint dolgoztak az ott elsajátított munkakultúrát megvalósítva lettek sikeresek Magyarországon.

Nagyon sokan úgy mennek ki, hogy nem akarnak letelepedni, eleve vissza akarnak jönni, várva a megfelelő pillanatra. Kivétel ez alól, ha valaki eleve családdal meg ki és a gyerekek is beilleszkednek; ilyenkor jó eséllyel nem jönnek vissza. Azonban, ha egyedül vagy párral mennek ki és még nincs család, akkor nagy a valószínűsége, hogy hazatérnek.

Dorogi Péternek akad olyan orvos ismerőse, aki kiment néhány évre kutatni Angliába és visszajött, mert itt szeret élni és ma már csak évente egy hónapra megy ki.

Mivel az IT szektorban ma már itthon is jól fizetnek, ezért csupán a bér miatt nem indulnak el a jó állást keresők. Ami miatt az IT szektorban dolgozók külföldre mennek, az inkább az, hogy számos olyan cég van, melyek nagy kihívást jelenthetnek, de itthon nem lehetséges náluk dolgozni, mert nincs hazai leányvállalatuk.

Szintén tényező, hogy Magyarországról nehéz nagyot ugrani; ha valaki ambiciózus annyira, hogy ő a legjobb helyeken akar dolgozni, akkor sokkal könnyebben megteheti, ha elmegy egy angol, ír vagy bármilyen más környezetbe dolgozni, innen pedig már el tud jutni Amerikába a vágyott céghez.

Dorogi Péter szerint pályakezdőként nem tanácsos kimenni, mert sokkal nehezebbe elhelyezkedni, mindenhol azt szeretik, ha van egy alaptudása a jelöltnek. Egy fiatal jobban jár, ha legalább 2-3 évet megpróbál itthon dolgozni, összegyűjteni annyi szakmai tudást, amivel már ki tud állni a nemzetközi porondra. Ezután ki tud menni 3-4 évre külföldre, megtapasztalni, milyen is ott dolgozni. Érdemes olyan országot választani, ahol nyelvet is tud tanulni és gyakorolni, ha pedig úgy látja, hogy elég információt, tapasztalatot, pénzt tudott összegyűjteni, akkor ebből már itthon is tud boldogulni és továbblépni, akár saját vállalkozást indítani.

Így indíts startupot!

„Az IT-ban, ha bármit el akarsz érni, akkor csak nemzetközi szinten lehetséges, ez itt nagyon kicsit piac. Emiatt előbb-utóbb külföldre kell menni, a kinti boldoguláshoz pedig muszáj kint élned, hogy lásd, hogy ez hogyan működik, legyen szó bármely országról.” – mondja a HR tanácsadó.

Sokan vannak, akik elegendő pénzt gyűjtenek össze, majd itthon indítanak a kinti tapasztalatok alapján egy vállalkozást. Itt jó a szakmai tudás, másrészt olcsóbb is elindítani egy IT céget. Sokan tehát kimennek, tudást, pénzt, ötletet gyűjtenek, és utána itthon megcsinálják, amit elképzeltek, majd kiviszik a nemzetközi piacra eladni a szolgáltatást.

„Ez egy nagyon jó út, lehetőség ma.” – összegez Dorogi Péter.

Örömmel adjuk hírül, hogy az első ÉLŐ IT Kocsma december 14-én kerül megrendezésre, a Doboz Ruin Pubban.

Lebilincselően izgalmas STARTUP kerekasztal beszélgetések, sörivó verseny, és főleg buli! A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

További infó és regisztráció itt:
http://regisztracio.petend.hu/itkocsma

Az öltözködési kultúra bizonyos cégeknél az üzleti kódex részét képezi és gyakorlatilag meghatározó, hogy a pályázó már az interjún megfeleljen valamilyen mértékig a munkahely által megkövetelteknek. Számos tényező nehezíti az interjúra való megfelelő ruha kiválasztását. Az évszakok, azon belül is az adott nap időjárása, a megpályázott pozíció, ellenpontként pedig az is, miben érzi valaki elég komfortosan magát ahhoz, hogy a legjobbat hozza ki magából a beszélgetés alatt.

 Íme, néhány támpont, ami az informatikai területen karriert építők számára segítséget jelenthet!

1. Passzolj a céghez!

 Eleve alapvető, hogy a felkészüléskor a cég honlapjáról tájékozódnia kell a jelölteknek. Ilyenkor azt is meg lehet nézni, hogy vannak-e feltöltve képek a kollégákról, eseményekről, ami eligazíthat az ottani öltözködési szabályokat illetően. A közösségi oldalakon is rákereshetsz a nevekre, illetve érdemes keresni olyan ismerőst, aki esetleg ismeri a helyi viszonyokat. Ha se kép nincs, sem ismerős, akkor azért a cég honlapjának tartalma és megjelenése alapján is kialakítható egy kép; mennyire ragaszkodnak a formalitáshoz, esetleg egy lazább öltözködést megengedő vállalati kultúrába kell majd illeszkedni. Általános tapasztalat, hogy akár férfi, akár nő a pályázó, egy világos, egyszínű blúz vagy ing egy egyszerű szabású, színben passzoló zakóval párosítva nem jelenthet nagy hibalehetőséget.

Mi a helyzet a pályakezdőkkel, kiből lehet projekt menedzser és melyik az a terület, ahova laikus is pályázhat az IT szférában? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is válaszolt Dorogi Péter, az IT szektor HR specialistája.

„A kezdő informatikus, aki épphogy kijött az egyetemről szinte biztos, hogy két évet már dolgozott. Van, aki ennél többet, van, aki kevesebbet. Harmadikos egyetemistaként sokan elkezdenek munkát keresni és ezt már nem is annyira gyakorlatnak fogják fel, hanem ténylegesen munkaként. Amikor tehát kijönnek az egyetemről, gyakorlatilag szinte a junior kategóriába esnek, nagyon ritka, hogy valaki egyetemi végzettséggel ne lenne valamiféle tapasztalata. ” –mondja Dorogi Péter.

Mégis mitől lesz környezetbarát egy informatikusokat közvetítő fejvadász cég? Mit profitál belőle a munkavállaló és mit a munkahely? A Petend Kft. a hagyományostól eltérő módon gondolkodik, ám már nemcsak a jövő, a jelen is azoknak gyümölcsöző, akik ezt a szemléletet követik.

Csehi Attila értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóval beszélgettünk.

A környezetbarát szóról elsőként nekem a szelektív hulladékgyűjtés jut eszembe, meg az újrahasznosított papír. Ezek a tényezők viszont legfeljebb közvetve jelenthetnek előnyt, mondjuk egy munkavállalónak.

„A Petend a hagyományos módon is környezetbarát, abban az értelemben, amire a legtöbben elsőre gondolnak. De van egy másik értelmezése is, ami azt jelenti, hogy mi minden vetületében környezettudatosan, a fenntarthatóság jegyében állunk a dolgokhoz és olyan szolgáltatást nyújtunk, ami mindenki számára hosszútávon elfogadható, „emészthető”. Fontos, hogy kinek milyen igényei  vannak, célunk az, hogy a megbízó és a munkavállaló is azt kapja, amire vágyik. Közben zöld módon is fontos a környezetünk, ezt bizonyítja az is, hogy az autóflottánkat nemrégiben zöld autókkal szereltük fel, az irodában újrahasznosított papírt használunk és minimálisra csökkentettük a környezetterhelésünket. Ez a viselkedés lehet, hogy az elején kicsit nagyobb beruházást igényel, de hosszú távon már nagyon is kifizetődő. A hosszú távú gondolkodás pedig minden szinten is nagyon fontos eleme a működésünknek.”

Biztos, hogy jól kezeled a LinkedIn profilodat?

Tényként kezelhető, hogy a munkaerőt már nem álláshirdetések útján keresik a cégek, sokkal inkább a közösségi média profilok alapján saját maguk kutatják fel a jelölteket, hogy ajánlatot tegyenek az általuk alkalmas jelöltnek. Munkavállalói szempontból úgy érdemes megközelíteni a dolgot, hogy a legjobb ajánlat beérkezéséhez a lehető legjobban felépített profilokkal kell rendelkezni. Ha pedig állásról van szó, az összes platform közül kiemelkedik a LinkedIn és ma már korántsem elég, ha egyszer feltöltötted az adataidat.

Nem véletlen, hogy ez a felület a legnépszerűbb a HR-esek körében, a vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy a felhasználók száma egyre növekedjen. Jelenleg több mint 400 millió ember használja, a B2B szektor egyik legfontosabb „helyszíne” ez. Használd jól te is a LinkedIn-t, olvasd el az alábbi tanácsokat, és fordíts pár percet a napodból a kapcsolat- és márkaépítésre!

1. Meghívót, csak személyeset!

Eleve ajánlott használni az ismerősök meghívásának funkcióját, hiszen minél szélesebb a kapcsolati háló, amivel rendelkezel, annál értékesebb vagy a munkaadónak. Az ismerőseid ajánlásairól már nem is beszélve. A meghívást nagyon egyszerű egy gombnyomással elintézni és az automatikus üzenetet használni, de sokkal hasznosabb, ha azt a pár másodpercet rászánod a levélírásra és személyesen üzensz. Elég, ha megfordítod a dolgot; te mire gondolsz, ha egy automata beállítást olvasol vagy egy udvarias, kizárólag neked szóló levelet?

2. Legyél te is hírcsatorna!

Ha már kialakult egy viszonylag széles hálózat az ismerőseiddel, ideje, hogy kijelöld, melyik területen vagy szakértő. Pusztán a profilod, önmagában nem alkalmas erre, ehhez az kell, hogy napi szinten aktívan jelen legyél és ossz meg másokkal releváns tartalmakat. Kitűnő hír aggregátor alkalmazás a Feedly a téged érdeklő, a szakterületed témáiban megjelenő cikkek összegyűjtésére. Ha a megfelelő cikkeket, híreket, tartalmakat osztod meg, a saját márkádat építed vele.

3. Használd a LinkedIn Publisher-t!

Azon kívül, hogy a szakmai, iparági híreket megosztod, kommentálod, azaz aktív vagy a hírek keringetésében van egy másik módja is, hogy szakértőként pozícionáld magad egy adott területen. Ez pedig a saját gondolatok közlése, cikkek írása, amire remek lehetőséget nyújt a LinkedIn Publisher. Egyértelmű, hogy a legtöbben nem gondolják úgy, hogy írásra termettek. Azonban, ha valaki veszi a fáradtságot és a saját szakterületén elkezd akár rövid terjedelmű szakmai anyagokat írni és azokat megosztja, szinte biztos, hogy felértékelődik a piacon, illetve észrevehetővé válik a HR-esek számára is.

Az már jó ideje nem kérdés, hogy az informatika az a terület, ami az élet minden szegmensében alapértelmezetté válik. A hétköznapjainkban pont úgy, mint a munkában, s ez utóbbi azt is jelenti, hogy egyetlen munkavállaló sem úszhatja meg, hogy saját szakterületén túlmutató tudásra is szert tegyen.

Értékes munkaerőnek lenni magyarul a következő években azt jelenti majd, hogy az adott szakterület doyenje ráadásnak még az infokommunikációban is jeleskedik. Így, együtt számít a tudása, így lesz interdiszciplináris munkaerő. Annak, aki most keres munkát, már ebben a keretben érdemes gondolkoznia és a képzéseit, tanulmányait ennek fényében szükséges terveznie.

Japán példa

A tanulás kapcsán érdekes példa lehet a világ legjobb felsőoktatási intézményei között számon tartott Tokiói Egyetem, ahol az MSC hallgatók csupán heti egy napot tanulnak hagyományos keretek között, a tanteremben, a többi négy napon a laborba vonulnak és kifejezetten a gyakorlati problémák megoldására összpontosítanak. Ezenközben gyakran az elméleti anyagot is tanulmányozzák, folyóiratokat, könyveket böngésznek, mert az elméletet éppen azért igyekeznek megtanulni, hogy megoldhassák a hardvert és pénzt igénylő konkrét feladatokat.

Repülőt tervezel?

Amennyiben nem a repülőgépgyártásban vagy az autóiparban dolgozol máris, - ahol hagyományosan eleve a fent említett tudás típusra építik a munkaerő állományt, - készülj arra, hogy azokban az ágazatokban, ahol egyelőre nincs nagy múltja a robotikának, új embereket keresnek majd, olyanokat, akik felkészültek az ipar 4.0 kihívásaira. Itt jelent majd óriási előnyt a szakosodás egy magas technológiai felkészültséggel párosítva!

A Big Data és Te

A digitalizáció nem kerüli el az adminisztratív munkaköröket sem, legfőképp azért, mert az összekapcsolódás, a Dolgok Internete (Internet of Things) lehetővé teszi, hogy mindenről sokkal több információnk és adatunk legyen. Ezeket pedig elemezni kell, következtetéseket levonni, amihez segítséget jelentenek ugyan az okos eszközök és az azokon futó alkalmazások, ám ezeket magas szinten kell kezelni, ismerni. Az egyre nagyobb mennyiségű adaton nyugvó, egyre precízebb tervezés és hatékonyabb végrehajtás nyomán az olyan kritikus területeken is eredményesen alkalmazhatóvá válnak a digitális fejlesztések, mint például a közlekedés-szervezés, a forgalomirányítás,  az egészségügy és a távdiagnosztika, így ezeken a területeken új lehetőségek nyílnak a felkészültek számára.

Nos, erre is sor került. Egy újabb ötlet a megvalósulás útján...Izgatottan várjuk a fogadtatást! :)

A blogot és a Facebook csoportot azoknak szerkesztjük, akik az IT-ban dolgoznak (vagy majd ott szeretnének, bármilyen munkakörben), és nem elégszenek meg azzal, hogy a munkahelyükön a számítógépek mögül egymásra pislognak kommunikáció gyanánt... Mi azoknak írunk, akiket érdekelnek a magyarországi IT világ színes hírei, közösségi eseményei, és szívesen megosztják a véleményüket jó zene és italok társaságában havonta egyszer a VALÓDI IT Kocsmában is. Olvassátok a blogot, és gyertek a Facebook csoportba is!