A májusi Digitall konferencia vezérszónoka Alex Barrera, a technológiai újságírás egyik legismertebb alakja volt, akinek a gondolataira a legnagyobb technológiai cégek is odafigyelnek. Budapesten elmondta, hogy melyek a következő évek legnagyobb kihívásai a melyek az utóbbi évek legnagyobb diszrupciói.

 A legfigyelemreméltóbb teremtő rombolásaink

Blockchain:

„A blockchain technológiában rejlő diszrupciós potenciál óriási. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, mikor a pénzügyi szektor kezdeti felhasználási területeit nézzük, amilyenek a Bitcoin, vagy az Ethereum okosszerződések. A Blockchain alapjaiban forgat majd fel sok más iparágat is az elkövetkezendő 10 évben.

Virtual Reality:

 „A virtuális valóság teljesen új távlatokat nyit a tartalomnak és szórakoztatásnak. Messze van még ugyan attól, hogy igazán érettnek lehetne nevezni, de már most látszik, hogy változik a piac hozzáállása és az üzleti eszközök hosszútávon kizárólag VR megoldások lesznek. Láthatjuk ezt már ma is, pl. a gyógyszeriparban, de biztos, hogy a VR teret hódít majd sok más iparágban is. A szórakoztatás csak egy a sok terület közül, ahol a VR forradalmi újításokat hoz.”

 Augmented Reality:

 „A kiterjesztett valóság már ma is felforgatja életünk némely területét. Például az új iPhone X-nek már 3D kamerája van, 2 éven belül pedig az összes okostelefon AR-képes lesz. Ez pedig megnyitja az utat az olyan megoldások előtt, melyek hidat képeznek a digitális és a fizikai között. Pl. épülettervezés és építés, gyógyszeripar, épület és ipari karbantartás.”

A múlt csütörtöki Digitall Innovációs Konferencia egyfelől a technológiai kihívásokat járta körül a mesterséges intelligencia, a virtuális és a kiterjesztett valóság lehetőségeit tekintve, másrészt olyan vállalatok vezetői beszéltek a saját útjukról, amelyek már kifejezetten elől járnak a digitális transzformációban. Összegyűjtöttük a nap legtalálóbb és legtanulságosabb mondatait, amik önmagukban, a teljes előadás nélkül is gondolatébresztők.

„Ha megkérdezik az emberektől, hogy a munkájukat átveszi-e a mesterséges intelligencia, akkor a többség válasza nem. Ám, ha azt kérdezik tőlük, hogy a barátaik, ismerőseik munkáját átveszi-e egy robot, akkor már teljesen mások a válaszadás arányai. Ebben az esetben úgy gondolják, jó eséllyel egy mesterséges intelligencia veszi át a munkát…” - Kim Larsen, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató helyettese

Egy vállalkozás ma már nem kerülheti el, hogy hatékony digitális munkahelyi kultúrát hozzon létre. Ám a szabályokat kialakítani, a változásokat menedzselni egyáltalán nem könnyű és sokan nem is úgy állnak neki, ahogyan egy szakértő szem tenné. Összehangolni a ma már mind térben, mind időben egyre rugalmasabban dolgozó munkatársakat, a különböző projektek tagjait, mindehhez követni a technológiai változásokat számos hiba lehetőséget tartogat. De hogyan lehet jól csinálni?

 A digitális munkahelyi kultúra egyébként rengeteg előnyt tartogat, egyszerűen már csak azért is, mert a technológia olyan szinten könnyítette meg a kommunikációt, amire soha nem volt korábban példa. Külföldi anyairoda, otthonról dolgozó kollégák, utazás közbeni értekezlet, virtuális irodában összegyűlő virtuális csapattagok, tényleg alig lehet felsorolni, mennyire kitágította a határokat a fejlődés. Az viszont már más kérdés, hogy egy-egy szervezetnek ezt követnie kell munkahelyi kultúrában is, különben hiába az előnyök, káosz és szervezetlen munka lehet az eredmény. A munkánk során sokszor tapasztaljuk, hogy nehézséget okoz a cégeknek az, hogy kialakuljon egy konzekvens, átlátható digitális munkakultúra és egy csomó nehézség adódik, amire nem is gondolnak. Most két olyan jellemző hibát mutatunk be, ami előfordul a vállalkozásoknál, és amikre figyelve, sok vesződségtől kímélheti meg magát egy-egy csapat.

Nem kell ahhoz HR-esnek lenni, hogy tudjuk, a boldog alkalmazott, egyúttal termelékeny alkalmazott is. Abba már mégis az emberi erőforrás szakemberek gondolnak jobban bele, hogy ez egyben az a tényező is, ami eldönti, hogy egy cég sikeres lesz vagy kudarcra van ítélve. Ez aztán, ha a mai munkaerő szűkében valaki azt szeretné, ha nem az utóbbi következne be, akkor nincs más választása, az embereit neki magának kell boldoggá tennie.

A boldog, elkötelezett munkaerő és az elégedetlen ember közötti különbség hatalmas. A Gallup Intézet amerikai munkavállalók körében végzett felmérése szerint a magasan elkötelezett munkavállalók több mint 202 százalékkal múlják felül teljesítményben a többieket. Azonban a kutatás azt is megmutatta, hogy a megkérdezetteknek csupán 32 százaléka jellemezte saját magát motiváltnak és elkötelezettnek a munkája iránt. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, mindenkinek a maga cégénél kell felfejtenie, mi lehet az elégedetlenség és a rosszabb közérzet oka. Összegyűjtöttünk azonban néhány olyan általános tényezőt is, ami gátolhatja a kollégák jó teljesítményét kvázi az elégedettségüket, illetve, hogyan hívható segítségül a technológia ahhoz, hogy minél több derűs ember jöjjön, menjen a munkahelyeden.

Gátló tényező #1: a szoros időbeosztás

Egy másik, tavaly év eleji felmérésből kiderült, hogy a résztvevő alkalmazottak majd’70 százaléka számára az egyik legfontosabb tényező a munkaidő rugalmassága volt. Tulajdonképpen, ennek a biztosítása az internet adta lehetőségek miatt szinte az egyik legegyszerűbben kivitelezhető változtatás az alkalmazottak jólléte szempontjából, amivel máris sokat tehetsz azért, hogy lojálisabbak legyenek az embereid. Ehhez a technológia „trükk”, ami beruházást igényelhet, egy olyan munkaerő menedzsment szoftver bevezetése, ami elemzi az üzleti igényeket, így az emberek úgy dolgozhatnak rugalmasan, hogy közben az üzlet sem áll meg, amikor éppen több a munka vagy forgalmasabb időszak van a cég életében.

Május második hetében Budapesten olyan technológiai tudás összpontosul, amire ritkán van példa Magyarországon. Ötödik alkalommal rendezi meg a Prezi és az IBM Budapest Lab a Craft szoftverfejlesztő konferenciát és idén az EPAM-mal közösen annak előeseményét, a Craft Jövő Utcája tudományos kiállítást. Ez utóbbit azzal a céllal, hogy a szakmai esemény mondanivalója és üzenetei a közönség számára is elérhetők, megtapasztalhatók legyenek.

 A Craft sztori

Amikor 2012-ben Halácsy Pétert, a Prezi egyik alapítóját azzal utasított vissza egy hazai IT szakmai konferencia szervezője, hogy nem adhatja elő angolul az előadását, mondván Magyarországon magyarul kell előadni, nem is sejtette az a bizonyos szervező, hogy ezzel a szakma egyik legsikeresebb nemzetközi konferenciáját indítja útjára. Halácsy ugyanis úgy gondolta, ha nem adhat elő angolul itthon, akkor szervez ő egy találkozót a fejlesztőknek, akik mellesleg nem mind magyarok, ennél fogva nem beszélnek magyarul. Ez lett a CRAFT szoftverfejlesztő konferencia, amely akkorává nőtte ki magát, hogy évről-évre fejtörést okoz, hogy megfelelő méretű helyszínt találjanak a résztvevőknek. A Craft-hoz azonban még olyan, specifikusabb konferenciákon át vezetett az út, mint a még mindig létező és  hatodik éve sikeres menedzsment konferencia, a Stretch vagy a sok sok éven át futó JavaScript konferencia akinek előadója volt maga a nyelv kitalálója is. Ezeknek a tapasztalatai mentén gondolták aztán úgy a szervezők, hogy szeretnének egy átfogó, a témakör szélesebb spektrumát átölelő rendezvényt, a CRAFT software delivery craftmanhip matters-t. A konferencia szervezésében a Prezi mellett a kezdetektől ott volt a Ustream, azaz a mai IBM Budapest Lab, akinek fejlesztési vezetője a szakmában csak találóan Felhő néven ismert Hodicska Gergely, aki a mai napig maga hívja és kéri fel az előadókat. Ő a Craft konferencia megálmodója.  Fontosnak találták azt is, hogy a szakmai fórum mellé egy olyan eseményt szervezzenek, ami az utca emberéhez hozza közelebb a technológiát. Ez az idén az EPAM-mal közösen szervezett Craft Jövő utcája tudományos kiállítás, ahol mindig a következő években a hétköznapi életbe szivárgó innovációkat mutatják be.

Habár mesterséges intelligenciáról az ötvenes évek óta beszélünk és az egyik legújabb tudományos területnek számít, mégis kutatásának gyökerei kétezer évre nyúlnak vissza. Történetét átszövik a filozófia, az írói képzelet és a feltalálók fantáziájának szüleményei, s szinte minden tudományág befolyásolta azt, amit ma MI-nek nevezünk.

Kutatása során az egyik fő elméleti kérdés a mai napig, hogy az általunk programozott számítógép valóban megért-e dolgokat, azaz elmének tekinthető-e. Idáig azonban a korai gondolkodókon keresztül vezetett az út, akik a nyelv, a szavak, a gondolatok összefüggéseit keresték.

Korai elméletek, gyakorlati kísérletek

„..a gondolat és a beszéd azonos, csakhogy az egyik a léleknek bent, önmagával folytatott hangtalan beszélgetése: s ez az amit gondolkodásnak nevezünk.” – jelenik meg Platón Szofistájában, ami szerint a nyelv és a gondolkodás egymással megegyező fogalmak, előbbi a belső, utóbbi a külső megnyilvánulása ugyanannak.

Arisztotelész szerint, aki elsőként kezdte kutatni a következtetés mibenlétét a logika – ő analitikának nevezte - tanulmányozása a gondolkozás tanulmányozását jelenti, ennek a jelei pedig a szavak.

Az 1600-as években már megjelenik egy, a mesterséges intelligencia   kérdésköréhez direktebben kapcsolódó felvetés, mely szintén a nyelv használatát és a gondolkodást vizsgálja. Descartes úgy gondolta, a gépek soha nem lesznek képesek a nyelvet gondolatok kifejezésére használni, úgy, ahogyan az ember. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a gépek bizonyos dolgokat még az embernél is jobban csináljanak, de meggyőződése volt, hogy más dolgokra viszont egyáltalán nem lennének képesek, mivel a szerkezetük által cselekszenek és nem tudatosan.

Az idők folyamán az elméleti sík mellett voltak, akik a gyakorlatban is igyekeztek tolni a fejlődés szekerét; 1500 körül Leonardo da Vinci tervezett, ma már bizonyíthatóan működőképes mechanikus kalkulátort, az 1600-as években pedig Wilhelm Schickard német tudós konstruálta az első ismert számítógépet.

Tudományág születik

A gondolkodás és a nyelv használatának fenti kérdései a számítógépek megjelenésével az 1950-es években újult erővel, még inkább a fókuszba kerültek. A cambridgei matematikus Turing híres újságcikke pedig mintha Descartes gondolatmenetét folytatná; ha a gépek a nyelvet valóban használni tudnák, azt feltételezhetnénk, hogy gondolkodni is tudnak.

Ezekben az években a kutatók nagy erőkkel vetették bele magukat az olyan problémamegoldó módszerek kidolgozásába, melyek általános célokat szolgáltak- General Problem Solver - és sorra jelentek meg a sakk, dáma, fordító és egyéb programok is.

A játékok pedig nagyon is fontos állomást jelentettek, hiszen épp egy dámaprogram kapcsán sikerült a fejlesztő Arthur Samuelnek bizonyítania, hogy a számítógép többet tud annál, mint amire konkrétan utasítják. Az általa írt program, mely eleinte egy ideig csak kezdő szinten játszott, jó néhány saját magával lejátszott menet után ugyanis erős ellenféllé vált.

A kezdeti lelkesedést követően a kísérletezés időszaka következett, melyben bőven akadtak zsákutcák. A következő évtizedek próbálkozásai megmutatták, hogy a kezdetben fejlesztett programok csak szerény tudással bírnak az általuk kezelt problémáról, illetve a kezdetinél jóval bonyolultabb problémákkal nem tudtak megbirkózni, mivel úgy gondolták, elég, ha nagyobb hardvert és memóriát fejlesztenek.

Új generációs sikerek

Az 1970-es években ismét magasabb fokozatba kapcsolva létrejöttek a szakértői rendszerek, melyek egy-egy területről tudásbázissal rendelkeznek, melyen egy következtető komponens végez következtető lépéseket. Az egyik első ezek közül az orvosi diagnosztika területén született és már valóban nagyon jó teljesítményt nyújtott, lepipálva akár egy kezdő orvost is.

Mérföldkövet jelentett az MI kutatásban az 1981-ben, a japánok által elindított projekt, mely az 5. generációs számítógép fejlesztését célozta meg és nem a korszak titkos katonai fejlesztései mentén, hanem már polgári vonalon folyt és tudományos, fejlesztési célt tűzött ki maga elé. Európa és az Egyesült Államok sem maradhattak le, kutatásokba kezdtek, s mindez jelentős fejlődést eredményezett; a mesterséges intelligencia kutatása után a mai napig egyre bővülő körű gyakorlati felhasználás is megkezdődhetett.

MI már velünk él

A mesterséges intelligencia kutatásának legegyszerűbb megközelítése, hogy a számítógépet képessé tesszük arra, amit eddig csak mi, emberek tudtunk. Mivel ezen tevékenységek köre szinte megszámlálhatatlan, így a kutatási terület is rendkívül szerteágazó, univerzális tudományterületnek mondható.A szerteágazó szakterületek fúziójának eredményeként ma már folyamatosan ismerkedünk és építjük be a különböző praktikus, széles körben használt alkalmazásokat az életünkbe. A mesterséges intelligencia kutatás a következő évtizedek legkiemelkedőbb kutatási területei között szerepel, mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a Szilícium-völgy nagyágyúi is minden eddiginél nagyobb összegeket fordítanak a területre. A Google 2012-ben teljes állásban szerződtette Raymond Kurzweil amerikai író-feltalálót, s szerződésében egyetlen mondat állt; tegye lehetővé a Google számára a természetes nyelv megértését. Kurzweil törvénye pedig, melyet „A gyorsuló eredmények törvénye” című esszéjében ír le akár előrevetíthetik nemcsak a mesterséges intelligencia, de a mi jövőnk képét is:

„A technológia történelmének elemzése rámutat arra, hogy a technológiai változás exponenciális, szemben a jelenlegi 'intuitív-lineáris' nézetekkel. Ezért a 21. században nem 100 évnyi, hanem – a jelenlegi ütemmel – 20 000 évnyi fejlődést fogunk megtapasztalni. A fejlődés haszna, eredményei is, mint a chipsebesség és költséghatékonyság szintén exponenciálisan fognak növekedni. Még az exponenciális növekedés is exponenciálisan fog változni. Pár évtizeden belül a gépi intelligencia meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez a szingularitáshoz fog vezetni: olyan gyors és alapvető technológiai változásokhoz, amely szakadást fog létrehozni az emberi történelemben. Az esemény következményei olyan, jelenleg elképzelhetetlen jelenségek lesznek, mint a biológiai és nem-biológiai intelligencia keveredése, halhatatlan, szoftver alapú emberek, végül pedig egy hihetetlenül magas szintű intelligencia, amely fénysebességgel terjed az univerzumban.”

Az irodalmi alkotások és a 19. század óta a filmek alkotóinak fantáziája szinte minden esetben megelőzik a tudományt és előrevetítik a jövőt.

Könyvek:

• Mary Shelley, Frankenstein, avagy a modern Prométheusz, 1818
• Jules Verne, Utazás a Holdba, 1865
• Aldous Huxley, Szép új világ, 1932
• Isaac Asimov, Én, a robot, 1950
• Arthur C. Clarke, 2001 Űrodisszeia, 1968
• Alastair Reynolds:Napok Háza, 2008

Filmek:

• Fritz Lang, Metropolisz, 1927
• Ridley Scott, Szárnyas fejvadász, 1982
• James Cameron, Terminátor, a halálosztó, 1984
• Andy Wachowski,Larry Wachowski,Mátrix, 1999
• Steven Spielberg, A.I.- Mesterséges értelem, 2001
• James Cameron, Avatar, 2009

Olvass többet azokról az innovációkról, melyek megváltoztatják a világot!

A munkahelyek digitalizációjának terjedését megállíthatatlan, járulékos előnyként ezzel párhuzamosan a munkavégzés egészségesebbé és fenntarthatóbbá válhat.

Alkalmazottak, szabadúszók, tanácsadók

Ahogyan a technológia áthatja az élet minden területét, így jelentős átalakulást eredményez a munkahelyeken is, meghatározza, hogy a jövőben, ki, hol és hogyan dolgozik majd. A változások gyorsasága arra ösztönzi a vállalatokat, hogy újragondolják, hogyan használhatják ki a legjobban a rendelkezésükre álló ingatlanokat, illetve a munkaerőt is. A negyedik ipari forradalommal az automatizálás és a mesterséges intelligencia számos munkakört átalakított, különösen azokat, melyeket kézi vagy folyamat vezérelt feladatok jellemeztek. Egy a jövő munkáját vizsgáló kutatás azt találta, hogy ennek eredményeképpen a jövőbeli munkaerő három fő csoportra osztható; alkalmazottakra, szabadúszókra és tanácsadókra,  amihez negyedikként megemlítendők az automatizált munkák is. Az alkalmazottak munkavégzése kisebb helyre koncentrálódik majd, ideális esetben a központi üzleti negyedekben, ahol a közlekedés és a szolgáltatások összpontosulnak. Így az alacsonyabb létszámú munkaerő kevesebb energiát használ fel, kevesebb hulladék keletkezik, ami kisebb ökológiai lábnyomokat eredményezhet.Ezzel párhuzamosan a szabadúszók, tanácsadók szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, hiszen így csökken az ingázók száma, a közlekedés általi környezetszennyezés mértéke.

Amikor szóba kerül, mi a sikeres emberek titka, szinte mindig a listán szerepel az a tény, hogy sokat olvasnak és nem a netet bújják, hanem könyveket olvasnak. Szakkönyvet, regényt, önsegítő könyvet, verseket. Ha szeretsz olvasni, de eltérített volna a könyvektől a közösségi média, próbáld ki újra a könyvolvasást, legyen a kihívás akár havi egy, kettő vagy akár négy könyv. Nem kérdés, hogy érezni fogod a hatását a munkában, a magánéleted alakulásában, az élet minden területén. Most olyan könyveket ajánlunk, amik a digitális világ megértését szolgálják, ráadásul némelyiket angolul, így a nyelvgyakorlás is kipipálva.

Ebben a témában persze egy csomó könyv jelenik meg, ha nem is a hazai piacon, de a nemzetközin biztos és ezeket e-könyvként bárki elérheti. Úgyhogy a választás sem feltétlen könnyű, ebben igyekszünk segíteni.

A szabadúszó életformáról, annak hátrányairól már írtunk korábban, ezúttal azonban a munkáltatók szemszögéből néztünk rá, milyen kockázatai vannak, ha alvállalkozóként dolgozik a cégednek a szakembered.

Ezért „úsznak” inkább szabadon

A technológiai fejlődés következményeként egyre gyakrabban emlegetik a szabadúszást a munka jövőjeként. A teljes szabadúszás mellett a legnagyobb cégek egyre inkább úgy alakítják a munkatársak munkabeosztását, hogy az jóval nagyobb szabadságot jelentsen. A home office, illetve az, hogy egyre kevésbé számít a munkaidő, sokkal inkább a teljesítmény mind ezt a trendet erősíti. Habár a hazai viszonyokkal nehezen összehasonlítható, de mégis érdekes tény, hogy az Egyesült Királyságban majd ötmillió szabadúszó dolgozik, ami egy növekedési tendencia eredménye. Ennek oka a már említett technológiai fejlődés, ezáltal új szakmák, munkavégzési lehetőségek megjelenése, másrészt 2008-tól kezdődően a válság következtében munkahelyek, állások megszűnése. A szabadúszók vagy külföldön már inkább független szakértőként emlegetett embereknek rengeteg készséget kellett ehhez az életformához elsajátítani, ugyanakkor a vállalatoknak is meg kellett tanulnia, hogyan kezeljék az új helyzetet, egy másfajta munkaviszonyt. Összeszedtük, milyen kihívásokat, veszélyeket rejthet, ha külső szakértővel dolgozol.

Szerencsére egyre többen vannak azok, akik az otthonuk hulladékmentesítésének útjára léptek és sorban teszik meg a lépéseket afelé, hogy tulajdonképpen a teljes életüket úgy éljék, hogy az ne járjon minden áldott nap több kukányi hulladék maguk után hagyásával. De mi a helyzet a munkahellyel, vajon mennyire tarthatók a saját háztartásban már kialakított tippek házon kívül, munka közben is?

A tippjeink persze azoknak is hasznosak, akik még az út elején járnak, és egyszerre alkalmazhatják ezeket a hasznos ötleteket otthon és az irodában. A hulladékmentes élet elsőre sokaknak úgy hangzik, mint afféle büntetés, ami számos lemondással jár és bonyolult procedúrák, beruházások övezik. Pedig mi sem áll távolabb a hulladékmentes gondolattól; a hangsúly pont az egyszerűsítésen van. Íme, a tippek, amik nemcsak kevesebb hulladékot jelentenek majd, de örömet is hoznak azok életébe, akik eszerint szervezik a napjaikat.

1. Zacskó áradat helyett

A magyar háztartások kedvenc zuga az a fiók, szekrényalj vagy sarok, ahova az összegyűlt nejlonzacskókat be lehet suvasztani. Munkahelyeken ugyanez megtalálható változatos helyeken. Nem lehet eleget szajkózni, hogy ezek a zacskók kb. 450 év alatt bomlanak le, szóval, amikor bárhol elveszel egyet, jusson eszedbe ez a szám… Bármennyire is elképzelhetetlen, lehet élni műanyag zacskó nélkül; a boltban, amikor uzsonnát veszel, nem kell az almát, a banánt,  a túrós batyut mind bezacskózni. A gyümölcs saját lábán is felkerülhet a szalagra, ahol lemérik, a túrós batyuhoz pedig hordj magaddal erre a célra készített és már sok helyen kapható vászonzsákot. Amúgy is kötelező kellék kéne, hogy legyen mindenki táskájában egy olyan vászon szatyor, amibe a megvásárolt dolgokat bele lehet tenni.