„Jöttök kávézni?” – nagyjából így kezdődik minden valamirevaló irodában a nap, annyira az élet része lett mára ez a rituálé. Az időjárás mellett a kávézás az egyik tuti biztos beszédtéma, egyre több a jó kávézó és szinte minden igényt kielégít már a választék itthon is. Van, aki e nélkül nem képes dolgozni sem, van, aki élvezetből issza, és persze mindenkinek vannak kedvenc helyei is, ahol a napi betevő kávéját a legjobban szereti elfogyasztani. Most három IT közeli cég, szervezet vezetőit kérdeztük meg a kávézási szokásaikról.

Major Zsófi, alapító, ügyvezető, Skool

A Skool, egy független, magyar szervezet, a Technológiai Oktatásért Alapítvány fő projektje, melynek keretében 8-18 éves korú lányoknak nyújtanak ingyenes technológiai foglalkozásokat újszerű oktatási formában. Céljuk, hogy megmutassák a fiatal lányoknak, miről szól a technológia, és hogy milyen jövőbeni karrierlehetőségek rejlenek ebben a szektorban számukra.

„A főiskola alatt a vizsga időszakokban kezdődött a kávézás és mostanra elmondhatom, hogy elég nagy kávés vagyok, az a helyzet, hogy többet tudnék inni, mint amennyit megengedek magamnak. Nagyon szeretem a kávét, de próbálom magam ahhoz tartani, hogy három, de inkább kettő legyen a napi adagom. Reggel mindig tejes kávét iszom, a második viszont szigorúan eszpresszó, kevés hideg tejjel. Az első kávét otthon, magamnak főzöm, a tűzön, a reggeli kávé az maga a tiszta élvezet, a másodikat már munka közben. Néha gondolok is rá, hogy az első kávé el is maradhatna, mert olyankor még nem kell a koffein, friss vagyok. De nagyon szeretem a habos, tejes, kávét, anélkül nem indulhat el a nap. Ja, és a kávét kizárólag cukor nélkül iszom!”

Kedvenc kávézó: A Madal, ami egyrészt közel is van helyileg, másrészt nagyon jó a kávéjuk.

Az utóbbi időben rendszeressé tettük a meetupjainkat, melyeket szándékosan a saját irodánkban, enni, innivalóval, kissé kötetlenebb keretek között tartunk. Habár a témák és a résztvevők mindig változnak, állandó, hogy azért szervezzük ezeket az eseményeket, hogy legyen helye és ideje a kérdéseknek, hogy egy-egy témát közösen, kérdésekkel interaktívan körbejárhassunk. Legutóbbi eseményünk témája az oktatás volt, az IT oktatás trendjei és lehetőségei, ezúttal a Petend Kft. ügyvezetőjének, Dorogi Péternek az előadásában, közreműködésével.

Azok számára, akik még nem vettek részt ezeken a beszélgetős délutánokon, készítettünk egy összeállítást arról, ezúttal kik és miért jöttek el, melyek voltak a legfontosabb kérdések és válaszok.

• Kik jöttek el és mire voltak kíváncsiak?

A résztvevők között volt, aki eleve IT területen végzett, de az élet úgy hozta, hogy más területen kezdett dolgozni. Most mégis váltott, ám szeretné kitölteni a tudásában az évek alatt kialakult hiányosságokat, fejlődni szeretne és tudja azt is, hogy hozzá a kódolás állna a legközelebb. Más a trendekkel szeretett volna képbe kerülni, mert a következő években váltani szeretne, igazodna a piac igényeihez, szeretné tudni, mik az oktatás lehetőségei nem a hagyományos egyetemi vonalon. Volt, akit a kora miatt csak rövid távú munkákra vesznek fel, habár van megélhetése a korai külföldi nyugdíja miatt, de továbbra is szeretne 4-6 hónapos projektekben dolgozni, mert imádja a munkáját. Érkezett olyan vendég is, aki az autóiparban dolgozik, de szeretne kitekinteni, érdeklik az új irányok és fejlesztené magát. A többség jellemzően azért vett részt, mert tudni szeretné, mibe érdemes időt és energiát fektetni, merre induljon a következő időszakban.

 Télen mindenki ki van borulva a hidegen, nyáron mindenki azon sóhajtozik, hogy milyen hőség van. Ezen a vidéken általános, hogy senkinek semmi nem jó, végképp az nem, ami éppen van. De télen és nyáron is kell dolgozni és ízlés kérdése, ki, mit utál jobban, a latyakot és a hideget vagy a tomboló kánikulát és a megolvadt aszfaltot. Azoknak, akik ez utóbbit emlegetik és visszasírják a télikabátot, nem lesz könnyű nyáron az irodában.  Ha főnök vagy, megmutatjuk, mit javaslunk, ha viszont beosztott, ezeket követeld a főnöktől!

1. Home office

Elég jó eséllyel nálatok is dolgoznak olyan férfiak és nők, akiknek gyerekük van. Netalán iskolás gyerekük. Az iskola pedig köztudomású, nyáron hosszú-hosszú hetekre bezár, és maga után hagyja a betöltendő űrt. Amikor pedig már a nagymama, a táborok és minden egyéb lehetőség kifújt, de a nyaralás egy-két hete sem érkezett még el, akkor valakinek a gyerekkel kell lenni. Szóval nagyon sokat segíthet egy gyerekes szülőnek, ha a munkahely úgy dönt, hogy bizonyos napokon otthonról végezhető a munka. Elég valószínű, hogy a munka ugyanúgy elkészül, ráadásként sokkal lojálisabb kolléga ül majd bent, amikor nem otthonról nyomja a melót. De, hogy ne csak mindig a gyerekesek élvezzék az előnyöket – ez csak vicc, nyilván – a többi kolléga számára is igazi motiváció lehet, ha nyáron úgy indulhat egy munkanap, hogy nem kell már reggel a dög melegben ácsorogni a buszmegállóban vagy nyomni a dudát a dugóban. Üzenjük a főnököknek, hogy a távmunka nem egyenlő az otthoni lazulással, viszont jó hatással lehet az otthoni laza környezet a nyári munkavégzésre.

Vajon ugyanazok a generációs különbségek jelentkeznek az IT szektorban, mint máshol? Kik a legelégedettebbek a helyzetükkel? Kik és milyen új elvárásokat fogalmaznak meg a munkáltatóval, munkahellyel szemben? Az IT szektorban tevékenykedő munkaerő toborzó és tanácsadó cég a Petend Kft. által végzett 2017-es átfogó kutatás az ezen a területen dolgozók munkával kapcsolatos attitűdjeit mérte fel.

A tipikus válaszadó: budapesti, fejlesztő, mérnök- informatikus, férfi

A felmérés anonim és önkéntes volt, az intenzív lelkesedés a véleménynyilvánítás lehetősége iránt a megkérdezettekre általánosan jellemző volt. Összesen 250 kérdőívet töltöttek ki a jelentkezők, akiket a kutatók életkoruk szerint 5 kategóriába soroltak: 20-30, 31-40, 41-50, 51-60, és 60 év felettiek. A kitöltők 89%-a férfi volt, ami jól jellemzi a nemek arányát a szektorban, s a legnagyobb arányban a 31-40 és a 41-50 évesek képviseltették magukat. Munkahelyük 79%-ban Budapesten és Pest megyében van, a többiek vidéken dolgoznak, illetve 3% külföldön. Beosztásukat tekintve a többség fejlesztő (21%) és projekt menedzser (13%), végzettségüket tekintve pedig a válaszadók zöme mérnök-informatikus, felsőfokú (főiskola vagy egyetem) diplomával, de akad köztük közgazdász, villamosmérnök, bölcsész, illetve rakéta- és tüzértiszt is.

„Jolly joker a munkaerőpiacon? Informatikai oktatás pro és kontra” volt a címe a harmadik IT Kocsma rendezvénynek, amit most a Future Work Festival részeként szervezett meg a Petend Kft. A kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei között az oktatás és a piac szereplői egyaránt helyet kaptak; Boda József, a Codecool, Fazekas Barbara, a Green Fox, Tarcsi Ádám, az ELTE, Gönye Zoltán az evosoft Hungary Kft., és Palatinszky Gergő, az EPAM Hungary képviseletében vitatkozott közel két órán keresztül az IT oktatás forró kérdéseiről.

 Ha valaki tudja, ki és mi a jolly joker a munkaerőpiacon, akkor a fent sorolt vendégek mindegyike „szuperkompetens” a témában, így együtt azonban borítékolva volt, hogy izgalmas estének nézünk elébe. Hogy azok is kapjanak néhányat a legfontosabb gondolatokból, akik – őszintén bánhatják – valamiért nem tudtak eljönni, készítettünk egy összefoglalót a legjobb kérdésekkel és válaszokkal.

 „Valójában évente hány ember hiányzik a piacról és milyen pozíciókban?”

A moderátor Dorogi Péter kezdő kérdésére a cégektől várta első körben a választ. Kiderült, hogy mind az Evosoft-nál, mind az Epam-nál a piactól függ ez a szám és általában évente valahol 200 és 500 között mozog mindkét cégnél. Az azonban Gönye Zoltán szerint leszögezhető, hogy az oktatás semmilyen szinten nem tudja kielégíteni ezt az igényt, legyen szó magánintézményről vagy államiról. „Koncentráltan nincs meg egy intézményben sem az, amit keresünk és ez a tényező az, ami nagymértékben fejleszti a kreativitásunkat.”- fogja fel meglehetős humorral a helyzetet Palatinszky Gergő. A beszélgetés ezen részében kibontakozik a munkaerőhiány problémájának egyik olyan sarkalatos pontja, melyről egyébként kevés szó esik.„ Fontos látni az informatikus hiány kapcsán, hogy a teljes szám kb. 10-15 százaléka junior fejlesztő. Egy átlagos csapat csak 10-15 százalék juniort tud elhordozni. Azaz sok informatikus hiányzik, de nem végtelen számú junior.” – világít rá Fazekas Barbara egy jelentős részletre.

Miközben a köztudatban a mai tinédzsereket digitális bennszülöttnek nevezzük, nagy kérdés, mennyire képesek valóban uralni a digitális tudást. A legutóbbi PISA teszt arról tanúskodik, hogy a többség szinte egyáltalán nem; a tizenévesek több mint fele gyakorlatilag digitális analfabéta; akár egy online jegyvásárlás is problémát jelents számukra. De mégis, kik és milyen munkát fognak végezni, hogyan szerzik meg a tudást, ami a teljesen megváltozó világban a munka alapvető feltétele lesz?

Interjú Fazekas Barbarával, a Green Fox Academy egyik alapító, tulajdonosával

Az iskola, amit pár éve alapítottatok, kifejezetten az IT oktatás terén tevékenykedik. Milyen hatással tudtok lenni a piac nagy változásaira és arra a helyzetre, hogy a látszat ellenére, a mai generáció egyáltalán nem rendelkezik magabiztos tudással a technológia területén?

„Erre közvetlenül nem tudunk hatással lenni, de más tekintetben mégis vannak eszközeink. A Green Fox olyan iskola szeretne lenni, ami a nagyon felgyorsult munkaerő piaci helyzetben a kialakult igényekre gyorsan tud reagálni, amire egy klasszikus oktatási rendszer képtelen. Olyan szakmákat tanítunk és szeretnénk a jövőben tanítani, amik villámgyorsan születnek meg. A mi működésünk hasonlít az Amerikában nagyon sikeres „Boot Camp”-ek működésére, gyors, hatékony és piacképes tudást tudunk biztosítani.

Hogyan zajlik pontosan ez a változás?

„ A munkavállalók és a munkáltatók két oldalát tekintve; miközben az egyik oldalon emberek egy nagy része elveszíti a munkáját, a másik oldalon óriási vákuum keletkezik a munkaerőpiacon, ahol attól szenved az ipar, hogy betöltetlenek az álláshelyek. A szoftverfejlesztés az a terület, ahol éppen ez zajlik, de abban egyetértenek a gazdasági elemzők, hogy a következő évtizedben egy csomó szakmával megtörténhet ugyanez. A rendszer, ahogyan az ember bekerül az oktatásból a munkaerőpiacra, át fog alakulni; az iskolából kikerülve a munkánk, foglalkozásunk nem lesz évtizedeken keresztül egy és ugyanaz. Lesz olyan többször is, hogy a piac „visszalök” az iskolapadba, majd újra vissza kell térnünk egy másik munkával a piacra.  Megszokott lesz, hogy felnőtt emberek sokasága veszíti el az állását és mi, illetve a hozzánk hasonló iskolák őket akarjuk abban segíteni, hogy újra visszakerüljenek a munkaerő piacra.”

A digitális munkaerőhiány közhelye sokak számára unalomig ismételt, megoldatlan téma, másoknak tettekre sarkalló kihívás. A hazai piac egy része már letett arról, hogy másoktól várja a megoldást, maguk szerveznek oktatásokat, illetve egymással karöltve képeznek a maguk számára szakembereket. Dorogi Péter is azok közé tartozik, akik a megoldást keresve képzést indít, maga mögött tudva a munkaadókat is.

Mi jellemzi Magyarországon ma a képzéseket?

„Itthon jelenleg kétfajta képzés létezik; az egyikbe tartoznak az egyetemi képzések, a másikba a rövid, időszakos tanfolyamok, részben OKJ-s, részben számítástechnikai iskolák által szervezett képzések. Előbbivel az a probléma, hogy messze nem annyira aktuális, mint amennyire a piac igényei diktálnák és elsősorban olyan szakembereket képez, akik az adott területen később menedzserek lehetnek. Akikre pedig nagy számban szükség volna, a programozókra, hálózatmenedzserekre, azok számára ez kevés speciális tudást nyújt és a három plusz két éves képzés túl sokáig is tart. Elvileg ezeket az embereket képeznék a rövidebb tanfolyamok, ám ezek nagyon kevés alaptudást adnak, inkább csak arra valók, hogy nagyon szigorúan egy adott területre képezzék a résztvevőket. Ezzel az a probléma, hogy például egy programozói képzésen végzett embernek fogalma sem lesz, hogyan működik egy vállalat, és amikor találkozik egy megoldandó szakmai problémával, nem tudja azt kezelni. Pont emiatt nagy kérdés mindig, hogy vajon melyik a helyes út; a rövid, gyors, de hiányos vagy a hosszú, bő, de nem annyira korszerű képzést.”

Ha az informatika területén dolgozol, akár saját vállalkozásod van, akár alkalmazottként dolgozol, biztos, hogy a munkahelyeden felmerülő egyik legnagyobb probléma, hogy hiányzik minimum néhány vagy akár számos hozzáértő kolléga. Olyan emberek, akiknek a szaktudása korszerű, akikre rá lehet bízni akár egy nemzetközi projektet is, aki képben van minden tekintetben. Az IVSZ (Informatikai Vállalkozások Szövetsége) a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített, melyet már a hatóságok elé terjesztettek. Hogy miben áll ez a stratégia és miért lenne olyan fontos a megvalósítása? Erről Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója beszélt.

A kezdésre még várni kell

A szakember szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával. A szűk keresztmetszetet egyébként nem a költségek jelenthetik; elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe is. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi tantárgyba is beágyazódni.

Ha épp állást keresel, nem nagy titok, jó, ha sűrűn látogatod a különböző állásbörzéket. Ez persze elég sok időt igényel, ezért, ha nem akarsz céltalanul lézengeni ezeken a rendezvényeken, akkor kövesd az alábbi szabályokat és borítékolható, hogy hamarosan készülhetsz az első napodra az új munkahelyeden.

1.Iratkozz fel az állásbörzék hírlevelére!

Akár fő, akár mellékállást keresel, akár gyakornokoskodnál a suli mellett, böngéssz a neten, keresd meg a legnépszerűbb állásbörzéket és azonmód iratkozz fel a hírleveleikre! Innentől csak várnod kell, hogy elkezdjenek szállingózni a levelek a postaládádba. A dolgod ezután a következő; nézd meg, mikor lesz az esemény, írd be a naptáradba és böngéssz a kiállítók között! Írj listát azokról a cégekről, akik érdekelnek, majd menj fel a honlapjukra és a Karrier menüpontban tájékozódj, milyen nyitott pozícióik vannak. Ha ezek után az eseményen találkozol a HR-essel, már konkrétumokról tudtok beszélni. Ha így, felkészülten érkezel egy állásbörzére, illetve a kiszemelt cégek standjához, akkor biztos, hogy fel fognak figyelni rád és kiemelik az anyagodat.

A szabadúszás életforma, lett légyen bármi is a foglalkozásod. Ha pedig szabadúszó IT-s vagy, akkor egy teljesen egyedi kategóriába tartozol. Összeszedtük az erre vonatkozó legjellemzőbb vonásokat és a leggyakoribb buktatókat. Te magadra ismersz vagy más a véleményed? Írd meg nekünk kommentben a cikk alatt!

Szabadúszó típus 1.: Nappal van vagy éjszaka? 2009 vagy 2017?

Az igazi freelancer szoftverfejlesztők szeretnek otthonról, lehetőleg egyszerre csak egy projekten dolgozni. Nem szeretik a gyakori változásokat, csak akkor váltanak munkát, ha nagyon muszáj, meg persze, ha magasabb napidíjat ajánlanak nekik. Az ilyen szakemberek igen érzékenyek a magasabb díjazásra, igyekeznek kialkudni a legmagasabb árat munkájukért; mivel sok megkeresés találja meg őket, ezért van rálátásuk az IT fejlesztői piacon elkérhető napidíjakra. Kezdetben inkább a technológia érdekli őket, fejlődni szeretnének, piacképest tudást szerezni, és ha lehet, önállóan, nyugodtan dolgozni. Az önállóság mellett egy laza szálon mégis egy csapathoz kell tartozniuk, hiszen általában egy fejlesztői team tagjai. Imádják munkájukat, ami általában a hobbijuk is, ahogy reggel felkelnek, máris odaülnek a géphez és egész nap nyomják. Csak akkor állnak fel, ha a biológiai szükségleteik úgy kívánják és az sem baj, ha egész héten ki sem mozdulnak otthonról. Nagyon büszkék, hogy megbízhatóan, jó minőségben a tervezett határidő előtt 2 héttel már GO-LIVE-be megy a sprint.